Mesterszállás Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, Békés megye határában, Kunszentmárton és Mezötúr között, a Hármas-Körös jobb partján festöi környezetben helyezkedik el Mesterszállás település. A 800 lelkes kis települést az 1347-böl származó oklevél említi elöször "Magister" néven, majd a középkori eredetü község 1537 óta viseli a Mesterszállás nevet. 1537. decemberében Szapolyai János király és Czibak Imre, a Szent Koronát is magukkal hozva, itt szálltak meg. A legenda szerint Rózsa Sándor egyik fö hadiszállása volt a mesterszállási fekete-halmi csárda, amely halomra 1895-ben a jelenlegi templomot építették.

A település közigazgatási területén, a folyószabályozások elött hatalmas ártér volt, itt folyt össze a Berettyó és a Körös árvize, jellegzetes folyami üledéket hagyva maguk után. A szabályozás során átvágták a Körös kanyarulatait, az áradásokat pedig gátak építésével akadályozták meg. A Körös ártere a Körös-völgyi Természetvédelmi Területhez tartozik, ez a település legfontosabb természeti vonzereje. A természetkedvelök és a vadászok is szívesen felkeresik ezt a térséget, hiszen közel 6000 ha földterületen nyílik lehetöség a vadászatra.

Minden évben júliusban megrendezésre kerül a Falunap - Elszármazottak találkozója, valamint a Szüreti felvonulás és bál.